Magda – Fabric 49 november 16, 2009

Magda

Fabric 49

(Fabric; 2009)

Értékelés: 4,4

 

 

 

Nem teljesített idén jól a Fabric: természetesen ebben az évben is jelentek meg olyan részek, amik nagy valószínűséggel évekkel később is hallgathatóak lesznek (pl.: John Tejada, Omar-S, Jay Haze), de összességében valami mégis rettentően hiányzott a felhozatalból a tavalyihoz képest. Alighanem amiatt van ez, hogy az idei darabokra felkért művészek kivétel nélkül a saját zenéiket/kiadójukat promótálták, nem pedig a szó klasszikus értelmében vett DJ szettel jelentkeztek. Személy szerint éppen ezért vártam nagyon sokat Magdától: az amerikai „DJane” ugyan soha nem tartozott a kedvenceim közé (a She’s A Dancing Machine-t egyszer sem bírtam végighallgatni), de a számlista annyira jól nézett ki, hogy szinte már előre elkönyveltem a Fabric 49-et az év legjobb Fabric mixének – a végén viszont sajnos kiderült, hogy pont az ellenkezőjéről van szó.

Pedig a számlista még utólag is büntet: harminc körüli felvétel van tizenöt részre bontva, bootlegek formájában. Gaiser minimal esztétikája találkozik Circlesquare sötét idm-jével, a Groupshow kosmische musikja Magdával flörtöl, de van még Yello, Farben, Luciano, Jimmy Edgar és szólóban jelentkező Jan Jelinek is, vagyis a Fabric 49-nek egyáltalán nem kéne rossznak lennie, közben meg valahogy mégis nagyon az. Magda rettentő balszerencsésen, minden felvételnek pont a karakterét vette el azzal, hogy összepárosította, vagy hármasokba rendezte őket, így az egész szett nem más, mint hetven perc dögunalmas minimal csörömpölés M_nus-stílusban. Helyenként hallani pár hangot, amik hasonlítanak a Goblinra, Cristian Vogelre, Robert Babiczra, Heartthrobra, vagy a kettővel előbbi mondatban említett művészek valamelyikére, de egyszer sem ők szólnak ténylegesen. Az összes felvétel csak árnyéka önmagának, lélek nélkül vándorló üres techno tömbök, így a végére nem csoda, ha mi is pont ugyanilyennek érezzük magukat. Magda munkamódszere másodszorra sem tudott megragadni engem, sokkal többet vártam a mixtől. Így viszont nem marad más, mint úgy tenni, mintha 2009 sosem történt volna meg a Fabric-sorozatban, és reménykedni Martynban, meg majd a többi szelektorban jövőre.