The Black Dog – Further Vexations

The Black Dog – Further Vexations

Soma, 2009

B+

Sheffield legrégebbi techno alakulata, a Black Dog egy év leforgása alatt másodszor jelentkezik új albummal, és a tavalyi Radio Scarecrow-hoz hasonlóan ismét egy kiemelkedően jó munkával álltak elő. A brit iparváros tér-idő utazói ezúttal kevésbé forradalmi, ám annál kiválóbb témákat írtak a Further Vexations című albumukra, aminek így akkora zenetörténeti jelentősége nincs, mint az elődnek, de az év legjobb technolemezei közt már most biztos a helye.


A Black Dog kudarcokkal teli, alkotói válságokkal tűzdelt történetét ismerjük már, de azóta úgy tűnik, hogy a dolgok gyökeres fordulatot vettek. Ken Downie-ék tavalyi lemeze, a Radio Scarecrow szinte minden jelentős techno toplista élén végzett (ráadásul a DJ Mag szerkesztői az év albumának választották), és jelenleg mást sem hallani, csak hogy a Black Dog állandóan turnézik, a tagok pedig – de legfőképp Downie – mindenütt beszédtéma tárgya lettek. Régóta kijáró elismeréseket zsebel be most ezzel az alakulat, méghozzá teljes joggal: a Radio Scarecrow még a megjelenése után egy évvel is egy friss és lenyűgöző kiadvány. Az elmúlt pár év egyik leginnovatívabb és a maga tizenhét számával az egyik leggrandiózusabb techno lemeze mesterien keresztezte az idm-et a dubsteppel, miközben egy olyan letisztult, sötét és kozmikus techno hangzással rendelkezett, amilyet azóta sem hallani sehol máshol. Ennek ismeretében pedig érthető, hogy idén februárban miért váltott ki akkora visszhangott a bejelentés, hogy tavasszal újabb Black Dog album érkezik, az előzőt alig egy évvel követően.

Természetesen megkérdőjelezhető, hogy a Further Vexations mennyire új album, hiszen a címe és a számok elnevezése is erős utalásokat tesznek arra, hogy csupán a Radio Scarecrow kiegészítéséről van szó, de már az első hallgatás, vagy a briliáns felépítésű, három részre bontott Northern Electronic Soul opusz után egyértelmű, hogy nem ez a helyzet. Nem gyenge b-side-okat, vagy félkész ötleteket tartalmaz a lemez: bár az a fajta innováció ugyan valóban hiányzik róla, amit tavaly hallottunk, de ettől még nagyon erős, és bővelkedik jó számokban. Alapvetően más a koncepció is, ugyanis míg a Radio Scarecrow főként az újdonságával sokkolt, addig a Further Vexations a kilencvenes évek klasszikusait idézi meg, és sokszor csak a letisztult hangzása árulja el, hogy nem egy tizenötéves lemez forog a lejátszóban – noha a 0093 tudományos-fantasztikus technója azért olykor elég meggyőző tud lenni.

Annyiban viszont mindenképp hasonlít a Further Vexations a Radio Scarecrow-ra, hogy elképesztően gyönyörű ambient témák lengik körbe az ütemeket. Ennek köszönhetően rendkívül hipnotikus hangulata van: távoli, hideg galaxisokba repíti a hallgatót, ahonnan az utolsó szám után sincs visszatérés, de őszintén szólva, akar valaki egy ilyen utazásból hazajönni alig egy óra után? Ismeretlen bolygók csodálatosan bonyolult, de mostanra elhagyatott városaiban kutat idegen civilizációk után egyre elkeseredettebben a Black Dog, ami valahol megmagyarázza a kiadvány baljós címét, és hozzáfűz egy aprócska kommentet a technóhoz is. Hiába fejlődik ugyanis a stílus és tanul meg egyre idegenebb nyelveken kommunikálni, az utópisztikus álmok és a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel mindinkább egyre távolibb dolgoknak tűnnek. S talán ebbe Downie-ék az album végére valamennyire bele is törődnek: a zárás előtti Later Vexations minden gyönyörűsége ellenére is csak egy végtelenül lemondó hangulatú, szomorú felvétel, amiből hiányzik az az elhivatottság, az a tűz, ami a Black Dog elmúlt két évtizedét jellemzi.

Mindazonáltal ez nem von le a Further Vexations értékéből semmit, ugyanis tipikusan azzal a fajta lemezzel van dolgunk, ami csak a jót vette át az elmúlt évtizedek sci-fi utánaérzésű technóiból. S amilyen lehengerlő volt hallani Downie-ék legmerészebb elképzeléseit életre kelni a Radio Scarecrowon, ugyanolyan lenyűgöző tud lenni az is, ahogyan a szerzők korlátokat nem ismerve vándorolnak a táncközelibb idm és a techno ritmusképletei közt (You Are Only SQL, Skin Clock), miközben a korai Autechre-re emlékeztető ambientes szimfóniák tényleg olyanok, mintha az emberiség jövőjéről mesélnének különféle, hol baljós (We Are Haunted), hol gyönyörű történeteket (Northern Electronic Soul [Part 3]). Kevesen tettek annyi újat a technóhoz az elmúlt pár évben, mint a Black Dog, s az a legjobb az egészben, hogy még mindig érezni, hogy nem adtak ki magukból mindent.

Reklámok
The Black Dog – Further Vexations

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s