Keith Fullerton Whitman – Taking Away

Keith Fullerton Whitman – Taking Away

Digitalis Limited, 2009

B

Az úgy volt, hogy ültem a Móriczon hazafele jövet a hajóról, buszra várva, amikor véletlenül észrevettem azt a közlekedési lámpát. Egy lámpát, ami a villamosoknak szolgál útbaigazításként, hogy átkelhetnek-e a körtéren a Villányi irányából. A mókás az egészben az, hogy ugyan megvan az a villamos pálya, ami ott és úgy átvezetne, de én egyrészt még életemben nem láttam ott villamost áthaladni, másrészt meg nem bírtam nem észrevenni a betontorlaszokat, amik adott esetben útját állnák a sárga szerelvényeknek. Ott állt tehát az a relatíve újonnan odahelyezett oszlop, és világított, jelezvén, hogy most ne keljen át a villamos a forgalmas úton, ha egy mód van rá. Megállás nélkül világított a nagy semmiben a nagy semminek. A Taking Away tökéletes díszlete volt ez. Én pedig a busz érkezéséig folyamatosan bámultam.

Amikor észrevettem a lámpát, már legalább 10 perce zúgott kellemesen a fülemben Keith Fullerton Whitman új albuma. Ahogy meredten figyeltem az egy helyben nyugvó fényforrást, mintha a zene őbelőle áradt volna. Sugárzott ebből az oszlopból valami egészen bizarr állandóság, a puszta létezésének abszurd voltáról nem is beszélve. Ahogy a lámpa fényének alapvető tulajdonsága volt az, hogy tovább ég és nem alszik el, úgy volt a zenének teljesen magától értetődő jellemzője, hogy körülölel és nem enged el. A felvétel is pontosan ugyanúgy árasztotta magából a zavarba ejtő furcsaságot. Megmondom őszintén, magam sem értem miért kólintott így fejbe az album akkor és ott. Mert nem mondanám, hogy úgy ismerem a drone-ambient terepét, mint a saját tenyeremet, de azért első látásra ez végülis nem egy olyan kiugróan furcsa album, amin annyira meg kellene rökönyödni. Talán pont az akkor és most csodájának volt köszönhető ez a megfoghatatlan pillanat.

Keith Fullerton Whitmanről magáról annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a 90-es évek legvége óta tengernyi álneve alatt évente több kiadványt is megjelentet, olykor olyan nevesebb kiadóknál, mint mondjuk a Lawrence English vezette Room40 vagy a Kranky, de bukkant már fel zeneszáma 12k-s és wire-ös válogatáson is.

Vegyük előre kivételesen a hangzásában mindenképpen egyedibbnek tekinthető Side A-t. A különböző fúvós hangszereket mímelő 8bites hangoktól kezdve a szúrós kompjúter zajok embert próbáló orgiáján keresztül a sipító vibrálásig van itt minden. Ez a vadabbik darab az albumon, amit egy könnyed vasárnap délutáni piknikezéshez semmiképpen sem ajánlanék. Elég nyers, nehéz darab, ami még a veteránokat is kisebb agytágításra kényszerítheti.

Mondjuk piknikezéshez a Side 1 is bátor választás lenne, de azért ez már egy inkább nyugtató, kellemes kompozíció. Lenyugvóban lévő, amolyan öreges zajongását az alkalmanként megszólaló, egyedüli dallamfestő eszközként használt csengőszerű motívumok törik meg. Az album elő-előtűnő izgalmas, spacey szintetizátor zajait pedig a lassú akkord menetek rántják vissza a megszokottabb ambient kiadványok fiókjába. Kietlen, de egyáltalán nem szürke az a táj, amit ez az oldal elénk tár és számomra egy cseppnyi reményvesztettség sincsen e hanghullámok mögött. A Side 1 egyszerre olyan, mintha ugyanazt hallgatnám már fél órája, és közben mintha mégis végig, kis lépésenként változna. Ez a megfoghatatlan jelenség az, amiért érdemes ezt az albumot meghallgatni. Mert bár elég sok albumnál játszanak rá pontosan ugyanerre a hatásra, sokaknak ez egyáltalán nem sikerül. Keith Fullerton Whitman metamorfózisa viszont egyáltalán nem az unalmasabbak közül való.

Advertisements
Keith Fullerton Whitman – Taking Away

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s