Toddla T – Skanky Skanky

Toddla T – Skanky Skanky

1965, 2009

B+

Elég nehéz komolyan venni a grime-ot. Míg az igazi gengszterek többnyire a UK rap, vagy a UK garage világában éltek vagy élnek, addig ez a stílus a csóró gyerekek zenéje maradt. Olyan kölyköké, akik óriási arccal a bolygó legnagyobb anyaszomorítóinak képzelték magukat, de tulajdonképpen sokáig arra se volt pénzük, hogy kiadják a saját zenéiket. A 2004-ig divatosnak, azóta inkább cikinek számító barkács grime dvd-k az évtized legszánalmasabb dolgai a brit hiphop színtéren – arról nem is beszélve, hogy egyáltalán néznek ki a Roots Manuva- és Ty-féle szellemesség mellett az olyan buta, ormótlan basszusokkal alapozott hiphopkorcsok, mint a grime. Még a freestyle előadásmód sem volt értékelhető egészen Wiley-ig: többnyire az volt a cél, hogy ezek az utcai wannabe sztárok elmondják a szövegüket, de hogy hogyan, arra már mind magasról szartak.

Igazából pont emiatt nem értem mindmáig, hogy miért veszi mégis mindenki rettentő komolyan ezt a stílust odakint. Pedig ha ugyanezeket a (néha) jól eltalált alapokat nem önmaguk lejáratására használnák a grime szereplői, hanem mondjuk könnyed, szórakoztató vagy akár vicces dolgokra, az akár életet is lehelhetne a stagnáló brit hiphop-életbe. Ehhez képest 2009-ig kellett várni Toddla T lemezére, amin végre ez megtörténik – ő pedig még csak nem is nevezhető teljes mértékig grime zenésznek. Tom Bell amúgy egy állandóan mosolygó, stresszmentes figura, olyasvalaki, akiből oly kevés van manapság Nagy-Britanniában. Sheffieldi, vagyis abból az acélvárosnak csúfolt koszfészekből származik, ahonnan számos híres zenész jött: a Human League-től és Cabaret Voltaire-től a Molokón át az Autechréig és tovább. Sőt, állítólag Toddla T egy utcában lakott Rob Gordonnal, a Warp kiadó alapítójával, és ő is klasszikus hiphopon nőtt fel, csakúgy, mint az ott megjelentetett elektronikus zenészek többsége. Tinédzser éveiben főleg modern ütemekkel felturbózott reggae és dancehall zenéket írt, később még több stílusban alkotott (például electróban), és még mindig csak 23 éves.

A Skanky Skanky nemcsak paródiának jó, illetve arra, hogy megmutassa: lehet másként csinálni a grime-ot – hanem egyben az év eddigi talán legviccesebb elektronikus zenei albuma. De miközben könnyed és humoros, van benne megfelelő mértékű slágeresség, sőt, jó ízléssel elhelyezve némi tudatos komolyság is. Ráadásul közreműködik rajta Roots Manuva, Hervé, Matt Helders (Arctic Monkeys), Joe Goddard (Hot Chip), Benjamin Zephaniah, a rettentő vicces, herélt hangú Mr. Versatile és még vagy egy tucat rapper meg énekesnő – vagyis az egész olyan, mintha egy pillanatra mindenki átváltott volna hülyébe. Roots Manuva például mindkét számban nagyszerű: van valami borzasztóan ordenáré, de mégis izgalmas abban, ahogy a Skanky Skanky legjobb grime témájának, a Coin Offnak az elején beordítja, hogy “Toddla!”, majd nagy öregként előadja az évek során magabiztossá csiszolódott rapstílusát; a Sunny Money-ban pedig végre hallhatjuk olyan stílusban, amit saját lemezein nem próbált még ki: bandázós. És ha már a négynegyedeknél tartunk, akkor muszáj elmondani, hogy ezen a lemezen található a nyár legnagyobb parkettőrjítése, a Hervével közösen írt Shake It, amit már csak azért is megéri meghallgatni, hogy elhiggyük: a fidget house egyik legfelkapottabb producere nem csak olyan buta electrós bassline-okat tud alkotni, mint például legutóbb a szégyenteljes Orbital-remixében.

A zeneileg frissnek nevezhető számok mellett persze akadnak régi nagy brit megoldások is, így például buta, ugrabugrálós drumandbassek (Boom DJ From The Steel City, Manabadman), Toddla azonban ezeket is poénra veszi. Csakúgy, mint a No Kip című gengszterkedős UK garage-számot is, amit roppant mókássá tesz Mr. Versatile szopránhangja – de ez a szegény ember igazán akkor a legviccesebb, amikor a Manabadman outrójában Minnie Rippertont énekel zokogva. S tulajdonképpen az ilyen szereplések teszik igazán jóvá a lemezt. Mindenki el tudta engedni rajta magát pár percre, és nagyon üdítő a végeredmény. Annyira, hogy még egy vérkomoly próféta tanítását sem lehet végighallgatni anélkül (Rebel), hogy ne képzelnénk mögé valami vicces jelenetet. Lehet, hogy lesznek olyanok, akik pont az ökörködése miatt nem fogják tudni megemészteni a Skanky Skankyt, de nekünk, többieknek éppen emiatt hiánypótló a kiadvány.

(E cikkem eredetileg a Quarton jelent meg.)

Advertisements
Toddla T – Skanky Skanky

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s