Elemental – Messages From The Void

Elemental

Messages From The Void

(Runtime Records; 2009)

Értékelés: 6,7

 

 

 

Most, hogy már ennyire közel az év vége, és a hetekben több fontosabbnak mondható dubstep album is megérkezett az utcára, igazán élessé vált, és a finisbe ért az „Az év legjobb dubstep lemeze” címért folytatott presztízsértékű küzdelem. A hangzatos megnevezésért való küzdelembe az utolsó pillanatokban szállt be többek között az igazán jó esélyekkel induló King Midas Sound, és a szintén régisulis, bár talán egy fokkal kisebb névnek számító Peverelist és Elemental is. A verseny tehát még közel sem lefutott. Lássuk, Elemental visszatérő kiadványa, az egészestés Messages from the Void mennyire tudja felvenni a kesztyűt a When Machines Exceed csillogó disztópiájával, a City Limits Volume 1 külvárosi lazaságával, a Love is a Liability csavart garázsszüleményeivel, a Three EPs gyomor remegtető mélységeivel vagy esetleg az Arecibo Message fémes electronicájával.

Elemental, mint azt már említettem, bár a Nagy Bumm idején még nem volt a dubsteppel, abszolút a régebbi generáció méltán tisztelt tagjai közé sorolható, 2006-ban már itthon is bőven rázhatta valaki például a DST által igen kedvelt Soul Fire-ra. Az én szememben ő mindig a hangyányit kifinomultabb, haladóbb producerek közé tartozott, zenéi kicsit kitűntek a többi közül, nagyjából úgy, ahogy Boxcutter kiadványai. Bár túl sok figyelmet sohasem kapott, az utóbbi években lassan már meg sem említették, ha épp egy új 12’-essel jelentkezett.

Míg mondjuk 2562 idei albumát már hónapokkal a megjelenés előtt mindenki türelmetlenül várta, Elemental albumának érkezéséről csak az tudott, aki dubsteppel kel és dubsteppel fekszik. Most pedig megérkezett a Messages from the Void, pontosan ahogyan azt a cím is mondja, egyik pillanatról a másikra, a semmiből tört ránk Elemental, ez alkalommal nem is egy szimpla két- vagy háromszámos kiadvánnyal, hanem egy egész albumnyi anyaggal. Egy újabb kísérlet arra, hogy az üzenete igazán nagy áttörést érjen el.
A régi otthonánál, a Runtime Records-nál megjelentetett kiadványon tíz közel sem vidám dubstep számot találunk. Előttem pedig valamiért már az első számnál megjelenik az a nosztalgikus kép, amikor először jártam ilyen buliban. A tűzraktér teljesen lerobbant, sötét és akkor még végtelenül kietlen, kövezetlen táncparkettjét még csak az ugyanennyire nyers és megmunkálatlan basszus lengte be. Ez az érzés a következő negyven percben – talán a pár klasszikus steppernek köszönhetően – állandóan vissza-visszatér, noha ezek a darabok már egyáltalán nem nevezhetők megmunkálatlanoknak. Azt hiszem Elemental-nak megvan az a kivételes képessége, hogy a régmúlt megkopott emlékeit kicsit újabb köntösbe csavarva remekül használja újra. Az új köntöst általában a techno-val beoltott dubstep jelensége jelenti. Bár ebben az ég egy adta világon semmi meglepő nincsen, konstatálhatjuk, hogy „igen, Elemental is hallgat zenét, és őrá is hatással volt a techno utóbbi években tapasztalt újbóli térhódítása”. A Messages from the Void emellett legtöbbször nagyon szépen szól, látszik, hogy a „hangszereket” nagy gonddal választotta ki, az adagolásukat pedig a legapróbb részletekig kimérte. A sebészi precizitás és alaposság eredményeképpen születtek is zseniális számok az albumra, mint például a hangszerválasztás tekintetében apróbb meglepetést okozó Magic Harp, az extramély kilengést bemutató Spring Dub (Ring 2009), vagy mondjuk az egészen modern szintiket beemelő, pattogós Metal Funk vagy a Talk.

Viszont azt hiszem mostanra már világossá vált, hogy előbb-utóbb jön majd egy mondat, ami úgy fog kezdődni, hogy „De…” . Nos, igen. Elemental első szerzői albumán tényleg vannak ötletek bőven, tényleg szépen szól, és tényleg szimpatikusan gondolja újra azt, ami ő volt korábban, és építi bele abba, ami ő ma. Sajnos azonban, az album végül nem hoz semmit, amivel igazán, végérvényesen meg tudna győzni. Elemental albumának csak az „élvezetes hallgatnivaló” státusz jut, pedig én tényleg szerettem volna nagyon szeretni a Messages From the Void-ot.

Reklámok
Elemental – Messages From The Void

Elemental – Messages From The Void” bejegyzéshez ozzászólás

  1. cutoff szerint:

    ha mindenképen össze kell hasonlítgatni a többi idei dubstep albummal, még úgy is simán kiemelkedő szerintem. nem kimondottan a tömegízlést szolgálja ki, nincsenek rajta nagy anthemek, sem hatásvadász elemek, nekem nagyon szimpatikus.

  2. eyto szerint:

    Én ennél többet reméltem tőle. A cikkben említett nyolc másik albumból szerintem is elver legalább hármat vagy négyet, de ettől még nem tartom kihagyhatatlannak. Szimpatikusnak szimpatikus, engem viszont nem vert úgy a földhöz, ahogy kellett volna.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s