2009 legjobb albumai (flynn)

Tavaly sokan panaszkodtak nekem, hogy nem volt túlzottan erős az elektronikus zenei felhozatal. Nem tudtam egyetérteni velük: szerintem mindig olyan lesz az év, amilyennek alakítjuk, és ha éppen csalódunk a kedvenceinkben, akkor új hangokat kell keresni. 2009 számomra pont erről szólt: rengeteg irányból értek hatások, és ha voltak is olyan lemezek, amikben csalódtam (mert sajnos voltak), azt mindenképp elmondhatom, hogy talán ez volt a legszínesebb év az utóbbi párból.

A továbbiakban található két lista az idei kedvenceimről szól. Nem akartam toplistát írni, mert most is annyi stílusból szelektáltam, hogy igazságtalan lett volna egyiket a másik fölé helyezni, így csak két kategória van. Az egyikbe azokat a lemezeket tettem, amiket különösen erősnek éreztem, és nagyon sokat jelentenek nekem (szám szerint tizennégy ilyen van), a másikba pedig azokat az albumokat gyűjtöttem össze, amik ha nem is uralták a világomat hónapokon át, de nagyon sok szép pillanatot okoztak, és ezért érdemes lesz a jövőben is elővenni őket párszor (itt megcserélődik a két szám, negyvenegy jött össze).

Természetesen kiváncsiak vagyunk a ti véleményetekre is: ha egyetértetek, ha nem, ha hiányoltok valamit, ha nem, írjátok meg, hogy mit gondoltok!

2009 legjobb albumai

Ammunition & Blackdown Present The Roots Of El-B (Tempa)

A dubstep térhódításával (és lassú, de egyre biztosabb kereskedelmivé válásával) egyre több kincs kerül elő a múltból, El-B pedig egy olyan művész, akinek a munkái mindig annyira meghatározóak voltak, hogy még 2009-ben is megállás nélkül lehet hallgatni őket. Az Ammunition és Blackdown válogatásában megjelent Roots Of El-B című kiadvány egészen 2000-ig visszamegy az időben, hogy előhalásszon olyan garage és bass felvételeket, amik jelentősen inspirálták a dubstepet. Kellemesen táncolható, picit sötét ritmusok helyenként előforduló szexi vokálokkal az, amit főleg kínál ez a lemez – s ez bizony olyan kombó, amivel egy egész évtizeden át biztosra lehetett menni.

Beat Konducta – Vol. 5-6: A Tribute To… (Stones Throw)

J Dilla már lassan négy éve eltávozott közülünk, de a világ még mindig nem felejtette el őt, sőt: még 2009-ben is olyan erős tisztelgő albumok jelennek meg az emlékére, hogy van egy olyan érzésem, hogy amíg Madlibék zenét írnak, addig J Dilla is örökké velünk lesz. Az új Beat Konducta ennek megfelelően egy igazi gyöngyszem gyönyörű hiphop alapokkal és melankolikus soul/funky elemekkel. Valószínűleg J Dilla is örült volna, ha megérhette volna ezt az albumot: a Beat Konducta vol. 5-6 a szomorú témája ellenére is képes hosszú ideig megragadni a figyelmünket, és emlékeztetni minket a hiphop igazi innovátoraira. Erre pedig mostanában csak nagyobb és nagyobb szükség van.

Ben Klock – One (Ostgut Ton)

A techno idén nem volt annyira forradalmi és újszerű, mint tavaly, de jó albumokból nem szenvedtünk hiányt. Az Ostgut Ton kiadóra Shed óta nem lehet nem odafigyelni, és ezt a berliniek idén nagyon meghálálták: Ben Klock debütáló alakítása egyszerre kanyarodik vissza az 1990-es évek kemény hangzásába és vezet minket az ismeretlenbe. A One-on egyaránt található vad, húzós techno és dubsteppel keresztezett hibridek egyaránt, az egészet pedig valahol a magasban szürke és káprázatos ambient felhők fedik be, garantálva, hogy jó pár hallgatás után se ismerjük ki a lemezt teljesen. Vagyis, lehet hogy Ben Klock nem mutat annyi újdonságot, mint tavaly a Shedding The Past, de abban igaza van, hogy fölösleges fejvesztve rohanni előre, amikor még annyi minden kiaknázandó van a jelenleg birtokolt hangzásban is.

Bodycode – Immune (Spectral Sound)

Az év legkellemesebb meglepetése. Mindig is nagy rajongója voltam Alan Abrahamsnek, de egyre kevésbé hiszek abban, hogy valaki tíz-tizenkét év után is meg tud újulni. Neki viszont sikerült: az Immune az eddigi minimalista technók után egy ízig-vérig house lemez space jazz és afrikai funk elemekkel, gyönyörű vokálokkal és olyan letisztultsággal, kímértséggel, ami egy ideje hiánycikk a trendekben. Az Immune tipikusan az a lemez, ami egyáltalán nem akar sokat mondani, de közben mégis minden másnál többet ad. Ezeket a számokat bármikor lehet hallgatni, hűvösen simogatnak a nyári forróságban és felmelegítik az ember lelkét télen, az pedig mennyire jó már, hogy többek közt Greg Egan, Arthur C. Clarke és Stephan Baxter művei inspirálták Abrahamset a megírásukban.

Intrusion – The Seduction Of Silence (echospace [detroit])

Ritka az, amikor a techno egyszerre bensőséges és meghitt. Stephen Hitchell Intrusion alteregója mindazonáltal erről szól, és gyönyörű, ködös-párás természeti képeket használva életre keltette 2009 legjobb dub techno lemezét. Már a címe is nagyon beszédes, és pont azt ígéri, amire számíthatunk. Lebegés, könnyed sétálás a finom beateken, kellemes egyedüllét, saját magunk felfedezése újból – ilyesmik és még ennél is több a Seduction Of Silence, ami megmutatja, hogy a dub technóból sincs még kihozva a maximum. A Basic Channel tört, heves ritmusain, Claro Intelecto hűvösebb megoldásain, Deadbeat törzsi hangulatú négynegyedein és Quantec house-os hangzásán túl bőven van még mit megtalálni.

King Midas Sound – Waiting For You (Hyperdub)

A Waiting For You 2009 Protectionje. A King Midas Sound feltalálta azt, amit a Massive Attack az elmúlt tíz évben keresett, és vélhetően soha nem talált meg: koszos, visszhangzó dub soulokon szólalnak meg törékeny, halk vokálok, a szövegek pedig egyszerre vészjóslóan sejtelmesek és szépek. Ez valami nagyszerűnek a kezdete, nem lennék meglepődve, ha a továbbiakban sokan elkezdenék másolni ezt a hangzást, ami nem csak 1994 Bristolját idézi fel, hanem tovább is gondolja az egész mozgalmat egy sokkal futurisztikusabb és sötétebb környezetben.

Matias Aguayo – Ay Ay Ay (Kompakt)

Nehéz volt hinni abban, hogy az évtized közepén nagy reményűnek tartott Matias Aguayo képes lesz újra feltalálni önmagát, de megérte közel öt évet várni e kérdés megválaszolására. Az Ay Ay Ay 2009 legeredetibb tánclemeze, az a fajta, amilyenre a következő jó pár évben megint nem lesz példa, de alighanem el leszünk ezzel addig. Dobgépek és számítógéppel írt ütemek helyett Aguayo végig a saját hangját használta, ezek effektezésével teremtette meg az egész albumot, ami így nagyon emberi és különleges egy elgépiesedett világban. Nagyon okosan gondolja tovább Ricardo Villalobos minimál folktechnóját és a chicagói diszkót, ezért minden nyáron terítéken lesz nem egy éjszakán át.

Mulatu Astatke & The Heliocentrics – Inspiration Information (Strut)

Az ethio jazz teremtője találkozik két kortárs elektronikus/hiphop zenésszel az Inspiration Information-sorozat harmadik részén, és megcsinálták azt, amit senki nem várt tőlük, mert egyszerűen lehetetlenre vállalkoztak. Az album eltöröl minden időbeli határt, és jó példával bizonyítja, hogy nincsen régi zene, sem új zene: csak zene van, és nem számít, hogy két vagy több zenész honnan és melyik időből érkezik, ha megértik egymást, akkor csodálatos dolgokra képesek együtt. Sokszor úgy érzem, hogy ezzel a darabbal érte el egyedül a Strut kiadó azt, amiért elindították ezt a sorozatot: kortalan művészeti értéket létrehozni. Mulatu Astatke hangszeres játéka egyidőben félelmetesen idegen és nagyon ismerős, misztikus és természetes, a Heliocentrics pedig tökéletesen asszisztál ehhez hol elektronikusabb és absztraktabb alapokkal, hol csak annyi ütőskísérettel, hogy az etióp mester személye ne vesszen el a felvételekből.

Pépé Bradock – Confiote de Bits / A Remix Collection (BBE)

2009 sokak szerint a house feltámadásának éve volt, és minél többször hallgatjuk Pépé Bradock kétlemezes gyűjteményét, az állítás annál inkább bizonyítást nyer. Kávéházi hangulat, füstös groove-ok, rengeteg hangszer, szép vokálok és érett hangzás jellemzi mind a stílust, mind a Confiote de Bitset, amin ráadásul nem csak régi korok óriási himnuszai, de vadonatúj témák is alátámasztják, hogy nem csak a techno élte túl a mainstreamet. Szeretem ennek a kiadványnak a borítóját is: jó látni, ahogy szép nők fürdőruhában felszállnak egy repülőre, ami ki tudja, milyen egzotikus és varázslatos helyre szállítja őket. Úgy érzem, hogy pont ilyen a house zene is idén: nem tudni, mit hoz majd jövőre, de biztos, hogy valami menő irányba repül majd.

Ras G – Brotha From Anotha Planet (Brainfeeder)

A Brotha From Anotha Planet játszi könnyedséggel vette azt az akadályt, amit tavaly nem tudott kikerülni a Los Angeles. Koherens, összetett lemez, aminek van eleje, közepe és vége, lélegzetelállítóan gyönyörű világokról mesél tudományos fantasztikus elbeszélésben, és a nyilvánvaló hiphop és techno hangok mellett a Sun Ra space jazzével teszi különlegessé, vagy szürreálissá a légkört. Míg a Los Angeles annak volt a bizonyítéka tavaly, hogy van a hiphopnak egy új alága, addig a Brotha From Anotha Planet azt mutatja meg, hogy ez a vonal mire képes. Új művészeti távlatokat nyit és elhozza a sci-fi életérzést egy olyan stílusba, ami többnyire a jelennél tovább soha nem akart mutatni. Nem véletlenül szeretik a technósok is nagyon.

SND – Atavism (Raster-Noton)

Hiperszexi, szupermodenre dizájnolt, letisztult alapokat követő android funky és mátrixtechno a megújult SND hangzás, amivel idén mindennél többet tudtak hozzátenni az elektronikus zene klasszikus értelemben vett kísérleti vonalához. Egyszerű, minimalista szólamok töredezett, de ritmikus, gépies variációja az Atavism, nagyon idegenszerű és távoli hangulatot teremtve ezzel az albumon. Jót tett nekik az Autechre-rel való turné: mesterien törtek ki abból a statikus helyzetből, ami az utóbbi években egyre inkább ránehezedett az experimentalra. Bátor lemez az Atavism, életre keltve egy olyan világot, ahol az emberiségnek semmi keresnivalója nincs, de pont ezért annyira csalogató minden egyes alkalommal.

Sven Weisemann – Xine (Wandering)

A modern klasszikus zene és az ambient találkozásából egyre komolyabb albumok születnek az utóbbi években – 2009-ben a Xine viszi a pálmát. Sven Weisemann rendkívül kifinomult ízlésű house/techno producer, idén viszont egy új arcát mutatta meg nekünk. Életképekhez, érzésekhez, mindennapi pillanatokhoz, átlagos jelenetekhez komponált gyönyörű háttérzenét. Az élet egy csodálatos jelenség, gondolhatjuk joggal a lemez meghallgatása után: Weisemann elhagyja a klisés szürkeséget, és mondani sem akar semmit. Mondhatni mindent rábíz a hallgatóra, hogy a Xine-on keresztül megfigyelje, tanulmányozza és megértse létezésünket, és megtanuljon elfogadni, értékelni és élvezni minden pillanatot.

Toddla T – Skanky Skanky (1965)

Kevés élvezhetőt találtam a könnyedebb, popos elektronikus zenében idén, Toddla T bemutatkozó albuma viszont oly toronymagasan kiemelkedett mind közül, hogy egész évre kárpótolva éreztem magamat. A Skanky Skankyben minden benne van, amiről a lazaságnak szólnia kell, e mellett humoros, rengeteg stílust felvonultat, sok a vendégszereplő, és az egészben van valami szeretnivalóan idióta. Pont olyan ez az album, mint a vidám részegség: vállalhatatlansága és ormótlan pillanatai ellenére mégis imádod. Amiatt pedig rendkívül hálás vagyok, hogy életem legszebb momentumaiban töltötte meg a levegőt, miközben egy olyan lányt tarthattam a karjaimban, akit soha nem fogok elfelejteni.

2009 további, folyamatos hallgatásra érdemes albumai:

Atom TM – Liedgut (Raster-Noton)
Aufgang – Aufgang (Infiné)
Black Devil Disco Club – The Strange New World Of Bernard Fevre (Lo)
Black Meteoric Star – Black Meteoric Star (DFA)
Daniel Stefanik – Reactivity (Statik Entertainment)
Daniel Wang – The Balihu Years 1993-2008 (Rush Hour)
David Sylvian – Manafon (Samadhi Sound)
Dinky – Anemik (Wagon Repair)
Dinosaur Jr. – Farm (PIAS)
DJ Sprinkles – Midtown 120 Blues (Mule Musiq)
Fuck Buttons – Tarot Sport (ATP)
Groupshow – The Martyrdom Of Groupshow (~scape)
Harmonic 313 – When Machines Exceed Human Intelligence (Warp)
Jimi Tenor & Kabu Kabu – 4th Dimension (Puu)
Joakim – Milky Ways (!K7)
Jori Hulkkonen – Man From Earth (Turbo)
Kaito – Trust (Kompakt)
Kings Of Convenience – Declaration Of Dependence (Astralwerks)
Klimek – Movies Is Magic (Anticipate)
Laurent Garnier – Tales Of A Kleptomaniac (PIAS)
Martyn – Great Lengths (3024)
Mayer Hawthorne – A Strange Arrangement (Stones Throw)
Monolake – Silence (Imbalance Computer Music)
Omar-S – Fabric 45 (Fabric)
Planetary Assault Systems – Temporary Suspension (Ostgut Ton)
Polvo – In Prism (Merge)
Quantec – Cauldron Subsidence (Echocord)
Prefuse 73 – Everything She Touched Turned Ampexian (Warp)
Robert Henke – Atom / Document (Imbalance Computer Music)
Seeland – Tomorrow Today (Loaf)
Soultek – Reflective (echospace [detroit])
Subway – Subway II (Soul Jazz)
Super Furry Animals – Dark Days / Light Years (Rough Trade)
Thavius Beck – Dialogue (Big Dada)
The Black Dog – Further Vexations (Soma)
The Field – Yesterday And Today (Kompakt)
The Heavy – The House That Dirt Built (Counter)
The XX – XX (Young Turks)
Tom Waits – Glitter And Doom Live (Anti-)
William Basinski – 92982 (Musex International)
Yo La Tengo – Popular Songs (Matador)

Reklámok
2009 legjobb albumai (flynn)

2009 legjobb albumai (flynn)” bejegyzéshez ozzászólás

  1. gyurmapok szerint:

    Volt par meglepetes meg nekem is, egy par ismeretlen, de mindenkeppen oriasi segitseg a sajat lista osszeallitasahoz, amit majd karacsony kornyeken szandekozom veglegesiteni.
    Viszont az erdekelne, hogy mik voltak a legnagyobb csalodasok szamodra iden az albumokat tekintve. (A 69-et hagyd ki a kedvemert. :D)

  2. gyurmapok szerint:

    Na, mivel par nap mulva nem lesz lehetosegem mar ezzel foglalkozni, a maradek par napot meg nem ezzel akarom tolteni, ime az en tizes listam:

    Aufgang – Aufgang
    Etienne Jaumet – Night Music
    Fuck Buttons – Tarot Sport
    Harmonic 313 – When Machines Exceed Human Intelligence
    Jori Hulkkonen – Man From Earth
    Laurent Garnier – Tales Of A Kleptomaniac
    Matias Aguayo – Ay Ay Ay
    Pépé Bradock – Confiote de Bits / A Remix Collection
    Ras G – Brotha From Anotha Planet
    Thavius Beck – Dialogue

    Nagyon nehez volt kivalasztani ezeket, szinte lelkiismeretfurdalasom van, hogy hianyzik innen a King Midas Sound, Astatke, Monolake, Nosaj Thing vagy epp Weisemann. Rengeteg jo albumot hallottam iden, valoszinuleg persze igy is szamtalanrol lemaradtam, amit majd a kovetkezo evekben potolgatok szep lassan, illetve egy-ket ev alatt majd at is alakulgat a lista, de 2009-ben ok fogtak meg a legjobban.

  3. cutoff szerint:

    nem tudtam csak 10et kiemelni, sőt még ez a huszonakárhány sem fedi le az idei kedvenceimet, meg sorrendet sem állítottam fel, de kb ezeket az albumokat kedveltem a legjobban idén:

    3 Chairs – Spectrum
    Daughter of the Industrial Revolution – Variable Resistance Pt 1-3
    Subtitle – Nerves of Ice
    10-20 – 10-20
    Elemental – Messages from the Void
    Monolake – Silence
    Snuff Crew – Snuff Crew
    Kool Keith – Lost Masters Collection
    Mika Vainio – Black Telephone of Matter
    Legowelt – Amiga Railroad Adventures
    SND – Atavism
    Mordant Music – Pickin o’er the Bones
    Dr Who Dat? – Beyond 2morrow
    Electric Egypt – Impressions Of the Inexpressible Invisible
    Atom tm – Muster
    Analog Concept – Listen already Today to the Music of the Past !
    Mr 76ix – Spirit of Man
    Shackleton – Three Eps
    Forest Creature – Frustrated Analogue
    Trim – Soulfood Vol 4
    Peverelist – Jarvik Mindstate
    Ras G – Brotha from Anotha Planet
    Flow Dan – Original Dan

  4. Szkítör szerint:

    erősen megkésve de sikerült összeszednem a mix cd/kompiláció listámat (hátha találni benne valami hasznosat)

    30. Global Underground DJ 001: Nic Fanciullli [GU] /CD1/

    29. Dimitri From Paris Presents Night Dubbin’ – Mixed by The Idjut Boys [BBE]

    28. Mix The Vibe: King Street Goes Yoruba By Osunlade [King Street Sound]

    27. DJ Spinna Presents The Boogie Back: Post Disco Club Jams [BBE]

    26. Cosmic Balearic Beats Vol.2 Mixed by Villa [Eskimo]

    25. Later: Compiled and Mixed by Crazy P [Meerkat]

    24. Pure Ibiza: Compiled By Phil Mison (Beach Bar Chill & Sundrenched Grooves) [ILABEL] /CD1/

    23. DJ Sneak – Back In The Box [NRK] /CD1/

    22. Balance 014 – Joris Voorn [EQ]

    21. Live At Robert Johnson Vol.1 – Chloé [Playhouse]

    20. Renaissance: The Masters Series Part 12 – James Zabiela [Renaissance] /CD1/

    19. Electric Calm V.5 [GU]

    18. A Bugged Out Mix by Hot Chip [New State] /CD2/

    17. Renaissance: The Masters Series Part 13 – Hernan Cattaneo [Renaissance] /CD1/

    16. Berghain 03 – Len Faki [Ostgut Ton]

    15. Renaissance The Mix Collection – M.A.N.D.Y. [Renaissance] /CD1/

    14. Fabric 46 – Claude VonStroke [Fabric]

    13. Renaissance Sidetracked – Hercules and Love Affair [Renaissance]

    12. Sci-Fi-Lo-Fi Vol.3 – Rob Da Bank [Soma]

    11. Future Disco Vol.2: The Extended Future Disco Mix Compiled by Sean Brosnan [Needwant]

    10. Future Disco: A Guide To 21st Century Disco Compiled by Sean Brosnan [Azuli]

    9. Strike 100 [Shitkatapult]

    8. Panorama Bar 02 – Mixed by Tama Sumo [Ostgut Ton]

    7. Disco Circus Volume 01 Compiled and Mixed by MiGHty mOUsE [Music Response]

    6. Balance 015 – Will Saul [EQ]

    5. Watergate 03 – Mixed by Konrad Black [Watergate]

    4. Horse Meat Disco Compiled By James Hillard, Jim Stanton, Severino & Luke Howard [Strut]

    3. Harbour Boat Trips 01: Copenhagen By Trentemoller [HFN Music]

    2. Dj Kicks – Chromeo [!K7]

    1. Late Night Tales – Snow Patrol [Azuli]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s