DJ Deep – City To City 3

DJ Deep

City To City 3

(BBE; 2010)

Értékelés: 8,5

 

 

 

A house és a techno intézményesülésében az utóbbi évek kettős szemléletmódja rendkívül sokat segített. Mióta a földalatti kiadók fáradtságot nem ismerő jövőkutatása mellett számottevő mértékben jelen van a múlt tanulmányozása is (például a Strut kiadó diszkó tematikus válogatásai képében), mindkét irányzatban megfigyelhető egyfajta éretté és kortalanná válási folyamat. Míg a múlt század utolsó két évtizede és a 2000-es évek első fele jobbára a hangzások fejlődéséről szólt, addig most a technológia látszólagos lelassulásának, vagy stagnálásának következtében egyre kevésbé érződik, hogy e zenék úgymond a gyökereiket hátrahagyva menekülnének egy tökéletesre álmodott utópiába, ráadásul az idősíkok összemosása különböző generációkat is közelebb hozott egymáshoz.

E kulturális és időbeli jelenséget kiválóan példázza a francia DJ Deep legújabb City To City mixe, ami immáron a harmadik rész erre a koncepcióra. DJ Deep különösebben nem ismert lemezlovas, ő amolyan névtelen krónikása az elmúlt dekádoknak, azonban remekül kovácsol előnyt belőle, ha efféle elgondolásra épülő összeállításokról van szó. E kiadványon is leginkább az érződik, hogy emberünk nem tartozik a mai szupersztár dj-k közé: nem szenved semmilyen megfelelési kényszerben, hiszen nincsenek vele szemben előre meghatározott elképzelések, elvárások a széleskörű hallgatóság részéről. Emiatt pedig azt teheti, amihez a legjobban ért, így majdnem nyolcvan percen keresztül rak house-t és technót három különböző évtizedből és legalább két kontinensről szemezgetve.

Természetesen megkerülhetetlen, hogy egy ilyen mixnek is legyenek kilengő pontjai, így például már két másodperc után kiszúrható, hogy Kevin Dobbins M+M Theme-je egy borzasztóan régi darab (egész pontosan 1987-es), vagy hogy Marcel Dettmanntól az Apron már egy mai alkotótábor büszke darabja. Eltekintve azonban e kevés esettől, a City To City 3 legnagyobb érdeme kétségkívül az, hogy képes eltörölni mindenféle határt, és úgy szólaltatja meg a felvételeket, hogy gyakorlatilag bármelyik bármikor keletkezhetett. Nyilván ez nem kis részben annak köszönhető, hogy egy ideje divat olyan klubzenéket írni, amik úgy tűnnek, mintha rég letűnt korszakokból kotorták volna elő őket, ugyanakkor viszont DJ Deep, mint szelektor, kiváló munkát végzett. Most ugyanis nem arról van szó, hogy mintha; ezen az összeállításon ténylegesen rég elfeledett aranykori darabok találhatóak – de akár nyugodtan komponálhatták volna őket ma is.

Az ívet tekintve meglehetősen változatos darabbal van dolgunk. A techno és a house kéz a kézben jár a mixben, két-három számonként váltják egymást, ráadásul sebességben és hangulatban többször is tudnak újat mutatni, ezért a City To City 3 minden egyes részében akad valami izgalmas. Meghökkentő Kerri Chandlert hallani Ben Klock elgondolásában, míg a relatíve ismeretlen Frozen Border olyan klasszikus hangzást szállít, hogy el sem hinném, hogy 2010-es szerzeményről van szó, ha nem látnám a kiadványt. Az egész mix leginkább egy elnyújtott földalatti metróutazáshoz hasonlítható Detroitban, vagy Chicagóban: egyenesen száguldunk a sötétben, aminek nyomasztó hatását az összefirkált vagon és a fiatal utasok enyhíteni tudják, de az elhúzott ablakból erősen bevágó hűvös levegő bármikor nyugalomra inthet mindenkit. Így nem csak Armando örökzöldjeinek, de Redshape robotikus house-ának is van helye. Sőt, Claro Intelecto Signals című zárása már csendes robogás a felszínre: a teret négy perc alatt teljesen kitölti a fény, minek hatására a hallgató ténylegesen úgy érezheti, hogy hazaáért.

Advertisements
DJ Deep – City To City 3

DJ Deep – City To City 3” bejegyzéshez ozzászólás

  1. frew szerint:

    máskor is akartam már írni, hogy bemutatóknál egy tracklistet odabiggyeszthetnétek, hogy ne kelljen külön keresgélni

  2. cutoff szerint:

    jó ízlése van a tagnak azt meg kell hagyni. armando, frozen border, traxx, k alexi és the minister egy mixben, az úgy eléggé rendben volna.

  3. cutoff szerint:

    azt amúgy szabad tudni, hogy miért foglalkoztok arányaiban ilyen sokat mix kiadványokkal? nem gondolom, hogy 2010-ben ne lenne létjogosultsága a mix cd-knek, de hogy sokkal kisebb rájuk az érdeklődés, mint 10-15 éve, abban biztos vagyok.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s